A híres arab mesegyűjtemény, Az Ezeregyéjszaka meséi sorozatváltozatát adja vasárnaponként a Magyar Televízió. Augusztus 8-tól vasárnaponként sugározza az m1 Az Ezeregyéjszaka meséi című amerikai kalandfilm-sorozatot, melyben a jól ismert arab történetek elevenednek meg, az Aladdin és a bűvös lámpá-tól kezdve az Ali baba és a negyven rabló-ig.

A 2000-ben készült sorozatot Steve Barron rendezte, aki több más meseátiratot, például a Pinokkió 1996-os változatát is jegyzi. Seherezádét Mila Avital játssza, a szultánt pedig Dougray Scott, akit a magyar tévénézők a Született feleségek-ből ismerhetnek, ott Susan angol pasiját, Iant alakította.

Az elmúlt évtizedben számos európai és tengerentúli hölgy megrázó történetét ismerhette meg a világ, akik arab származású férjüket követték valamelyik iszlám országba. Az idegen kultúrában szörny? megaláztatásoknak voltak kitéve, és sok esetben egyetlen kiútjuk a szökés maradt. Az egyik legismertebb hölgy Betty Mahmudi, aki életének kockáztatásával menekült el kislányával hazájában fanatikussá vált férje elől. Ezt a történetet könyv és film is feldolgozta, A lányom nélkül soha címmel. De mi a helyzet azokkal a nőkkel, akik arabként születnek az iszlám világba? Milyen az ő életük, hogyan alakul sorsuk? Erről rántja le a leplet Jean Sasson amerikai írónő, aki egy szaúdi hercegnő történetein keresztül tárja nyilvánosság elé az arab nők kiszolgáltatottságát. Hogy mekkora vihart kavart az eddig három kötetben megjelent sorozat, azt jelzi, hogy az írónőt a fenyegetések és a fejére kitűzött vérdíj arra kény-szerítette, hogy egy védett házban éljen a föld alatt, valahol Atlantában.

Az eddig ötvenkét nyelven megjelent történetek Szaúd-Arábiában, a világ egyik leggazdagabb országában játszódnak. Itt található az iszlám két szent városa, Mekka és Medina is, valamint az iszlám országok közül itt érvényesek a legszigorúbb korlátozások a nőkre. Sötét leplet, úgynevezett csadort kötelesek hordani, amely eltakarja egész testüket a családtago-kon kívül minden szem elől. Nem dolgozhatnak, nem tartózkodhatnak egyedül az utcán, nem vásárolhatnak, és nem utazhatnak felügyelet nélkül, kizárólag egynem? iskolába járhatnak, nem vezethetnek autót, és még számos ehhez hasonló szabályt kell betartaniuk. A szaúdi vallási rendőröknek, a mutaváknak óriási befolyásuk van. Az élet bármely területén ellenőrizhetnek mindenkit, betartják-e a rendelkezéseket. Gyakorta előfordul, hogy az utcán vagy egy bevásárlóközpontban igazoltatnak együtt mutatkozó párokat, és ha azok nem tudják bizonyítani azt, hogy rokonok, súlyos büntetésre számíthatnak. Ez történt a két tizenéves barátnővel, Vafával és Nadiával is. A lányok idegen országból érkező férfiakkal randevúztak. Lebukásuk után a mutavák a családfőkre bízták, hogyan büntetik meg engedetlen gyermekeiket. A gazdag családból származó Vafát apja egy nála harminchat évvel idősebb, kis faluban élő szegény beduinhoz adta feleségül. Nadiát pedig az apja parancsára a család medencéjébe fojtották. Egy lány akkor kerül eladósorba, amikor az első havi vérzése megjön.

Az esetek túlnyomó többségében az esküvő napja előtt a menyasszony nem látja vőlegényét. Abba sincs beleszólása, ki legyen a jövendőbelije, ezt a családfő dönti el. A muszlim vallású férfiak négy feleséget vehetnek maguknak, s mivel ők arra törekednek, hogy az újabb mindig fiatalabb legyen az előzőeknél, megesik, hogy a leendő férj háromszor-négyszer idősebb, mint az ifjú ara. Sok lány esik át az esküvő előtt a körülmetélésen. Ez egy olyan rituális szertartás, amikor a csikló lemetszésével avatják nővé a fiatal lányokat. Ennek következtében a házasélet iszonyatos fájdalommal és rengeteg vérrel jár. A férfiak azt tartják, hogy erre azért van szükség, mert a nők alaptermészetéhez hozzátartozik, hogy kéjvágyók és forróvérűek, és ezzel a barbár csonkítással hűtik le tüzes szenvedélyüket. Sajnálatos módon ezt az ősi szokást az asszonyok tartják életben. Azt, hogy mennyire értéktelennek tartja némely férfi feleségei életét, bizonyítja a következő történet is. A szaúd-arábiai fővárosban, Rijádban egy külföldi férfi által okozott balesetben meghalt egy arab aszszony. A szaúdi törvények értelmében a férj kérheti a bűnös kivégzését, vagy meghatározhat egy pénzösszeget, amelyet fizetni kell az elvesztett hozzátartozóért. A férj egyiket sem tette. Megköszönte a balesetet okozó férfinak, hogy megszabadította öregedő feleségétől, és így új, fiatal nőt vehet magának! Ha egy férfi el akar válni feleségétől, elegendő azt tanúk előtt néhányszor kimondania. Egy nőnek szinte lehetetlen elválnia, és ha mégis rászánja magát, mert már nem bírja elviselni például a bántalmazást vagy szélsőséges esetben a kínzást, esetleg a férje félrelépéseit, nemcsak a férfiak, hanem nőtársai is elfordulnak tőle, rettegve az ilyen "lázadó szellemtől". Váláskor minden esetben, akkor is, ha a férj súlyos bűncselekményt követett el, a férfinál maradnak a gyermekek. Amal története jó példája annak, hogy a nők szava mennyit is ér a férfiakkal szemben. A tizenhárom (!) éves kislány szülei az egyik hétvégén az Emirátusba utaztak, egyedül hagyva gyermekeiket és a szolgákat otthonukban. Amal bátyja hatalmas bulit rendezett, ahová meghívta tizenéves barátait. A kislány az éjszaka közepén lement hozzájuk, hogy megkérje őket, vegyék lejjebb a hangerőt. Testvére barátai a kábítószer hatására, valamint a nőkről való képzelgés eredményeként felajzottan rontottak a kislányra, és többen megerőszakolták. Reggel a szolgák találtak az eszméletlen lányra, és szállították kórházba.

A kislány teherbe esett, és ez a mutavák fülébe jutott. A lányt bíróság elé állították, és ő hiába mesélte el történetét, az ő szavával szemben állt fivére barátainak vallomása, akik azt állították, hogy a lány kellette magát előttük, és ők nem bírtak neki ellenállni. A testvér, mivel félt attól, hogy a kábítószer fogyasztása miatt felelősségre vonják, nem tisztázta húgát. A mutavák egy rijádi kórházban kivárták, míg Amal világra hozza gyermekét, majd elvitték, és halálra kövezték. A megszületett gyermek sorsa kérdéses, mert a család nem volt hajlandó gondoskodni róla. Szaúd-Arábiában az összes, nőkre vonatkozó szabályt az iszlám szent könyvével, a Koránnal és Mohamed próféta tanításaival vagy azok elferdítésével támasztják alá. A mélyen vallásos nők ezzel szemben tehetetlenek, hiszen ha harcba szállnak, akkor a beléjük nevelt alapértékeket kérdőjeleznék meg. Nem csoda hát, hogy az ezeket leleplező, tényeket feltáró híradások érzékenyen érintik az arab világ férfi tagjait. Amikor Jean Sassont arról kérdezték, hogy nem fél-e a fenyegetésektől, amelyekkel megpróbálják elhallgattatni, így felelt: "Mivel amerikai vagyok, ezért számomra mindennél fontosabb a szabad véleménynyilvánítás joga, mert ha ez a szabadságjogunk nincs meg, akkor minden egyéb, minket megillető jogunktól és méltóságunktól megfosztottak minket."

Murakkih az Amru-törzs főnökének fia volt. Esmat, Auf leányát ugyanazon törzsből unokatestvérét szerette. Megkérte nagy bátyjától. Auf igy felelt: „te igen fiatal, igen névnélküli s igen szegény vagy még; de neked igérem a leányomat mikorra vagyont s nevet szerzesz.” Murakkih elutazott kiérdemlendő unokavérét. Bejárta a törzseket, kitünt bátorsága s esze által; s egy aráb királyhoz Persia hatalmas hübérnökéhez csatlakozván, udvarában nyájakat, sátrakat, szöveteket, ékszereket szerzett, méltókat arra, hogy nagybátyjának Esma kezének árában felajánlhassa. De távolléte alatt éhség pusztitván az Auf törzséti ez unokaöcscsének adott igéretéről megfeledkezve, leányát egy yemeni gazdag arábhoz adta nőül száz, gabnával terhelt tevéért. Esmat férje Nadjranba hazájába vitte. Murakkihnak törzséhez visszatértekor nehogy ő bánatba merüljön, azt mondák, mikép unokavére meghalt. A kétségbeesés elgyengülésig fölemészté.

A történet Auf csalfaságát Esma férjhez menetét s tartózkodási helyét fölfedezte előtte. Bár haldokolva elutazott, legalább viszontlátandó kedvesét. Gyöngesége miatt nem utazhatott többé nyeregben, ménére fekve s két rabszolga által tartva ment. A fáradtság Nadjrantól nem messze növelte baját; a két rabszolga ájultan látva s halottnak vélve letette a hegyek egyik barlangjának árnyékába. Murakkih ekkép elhagyatva s magához térve, a barlangban egy pásztor által, ki Esma férjének nyájait örzé, fölfedeztetett. „Közeledhetsz te néha szabadon urad nejéhez, kérdé Murakkih, s átadhatsz-e neki titkos izenetet?” – „Ugy egy szolgálatra kérlek, mond Murakkih, mellyért bőven meg fogsz jutalmaztatni. Vedd e gyűrűt s vesd a tejbe, mellyet a rabnő Esmának visz” Estve midőn a rabnő elhozta az edényt, mellyből urnője ivott,. a pásztor bele töltvén a tejet a gyürüt is bele ejté. Esma midőn ivott s a gyürüt fogaihoz érni érezte, kezébe vette, a tüz világánál megszemlélte s bizonyos általa bevésett jelekről megismeré, mint melyet ő adott hajdan unokatestvérének. Rabnöjétől felvilágositást kért, ki miként ő, maga is meg volt lepetve. Akkor férjét szólitá s igy szólt: „kerestesd fel kecskéid pásztorát s tudd meg, honnan vette e gyürüt.” A pásztor urának igy felelt: „e gyürüt egy embertől vettem, kit a djebbani barlangban találtam, kért hogy e gyürüt az Esmának szánt tejbe vessem.

Nevét és törzsökét nem ismerem s midőn a barlangban hagytam, az utolsó lehelet ajkain ült. – De mond, a férj nejének, kié e gyürü? –E gyürü a Murakkihé; felelt Esma, ő haldoklik siessünk feltalálására. A férj lovát előhozatá s neje számára egy másikat nyergeltetett, hogy annak, kit szeretett, meglátása erőt és bátorságot adjon a betegnek. Elindultak élelemmel terhelt rabszolgáktól s egy tevétől, mellynek púpjához ágyat kötöttek, kisérve. Az éj beállta előtt a barlanghoz értek. A haldokló Murakkiht fölvették s Nadjránba vitték. Mint testvérökkel bántak vele. Gyöngédségök s rokonszenvük nem gyógyithaták be a sebet, mellyet nagybátyjának igéretérőli megfeledkezése s visszatértekori megcsalatása ejtett szivén. De legalább azon magasztos vigaszt érezé, hogy Esma házában s szemei előtt haljon meg. Illyen volt az arábok erkölcse Mohammed korában.

Libanonban a férfiaknak törvény adta joguk, hogy nőstény állatokkal közösüljenek. Az a muszlim férfi, aki hím állattal közösül, halállal büntetendő. A legtöbb közel-keleti ország törvénykezésében szerepel az az iszlám törvény, amely szerint bűnt követ el az a személy, aki annak a kecskének vagy juhnak a húsából eszik, amellyel előtte közösült. Ománban törvény mondja ki, hogy azt a tevét, kecskét vagy juhot, amellyel egy férfi közösült, az aktus után le kell vágni és az állatot el kell égetni. Annak a férfinek, aki az erőszakot elkövette, az elpusztított állat piaci árát meg kell fizetnie a tulajdonosnak. Iránban törvény sorolja fel, hogy mely állatokkal lehet közösülni: kutyával, macskával, szamárral, juhhal, tevével és galambbal nem probléma a testi szerelem. A törvény ugyanakkor felhívja a férfiak figyelmét, hogy vadállatokkal, különösen az oroszlánokkal veszélyes lehet a nemi aktus. (A bestialitás, vagyis az embereknek állatokkal való nemi érintkezése koránt sem valami arab specialitás. Az évezredek óta az arabokkal egy földrajzi térségben élő zsidók törvényei is hasonlóak voltak, és sok esetben megegyeztek a mellettük élő perzsa és arab törzsek vallási törvényeivel.

A zsidókra az arabokéhoz hasonló törvények vonatkoztak nem csak az állatokkal történő nemi aktus, hanem a lopás miatti kézlevágás vagy a házasságtörő asszony halálra kövezése esetében is. Nem csak az araboknál, de a zsidóknál is voltak vallási célból végrehajtott, élő emberek megölésével és élő állatok levágásával járó misztikus szertartások, de a jelenlegi zsidó államra ez már nem jellemző, és az araboknál is csökkenő tendenciát mutat. Az állatokkal való közösülés nem csak Észak-Afrikában, de délebbre, a feketék lakta részen is gyakori, és előfordul kivétel nélkül minden földrészen. A legtöbb közel-keleti országban törvény tiltja, hogy az élők szemügyre vehessék az elhunytak nemi szervét. Ezért a lábközt minden esetben le kell takarni, ha más nincs kéznél, akkor kővel vagy egy darab fával. Líbiában Kadhafi törvényekkel harcol a nők jogaiért: a vőlegénynek 35 ezer dollárnak megfelelő készpénzt, két marék aranyékszert, egy tevét, és alku tárgyát képező, bizonyos számú kecskét kell adnia a kiszemelt lány apjának. A szegényebb líbiai legények ezért Egyiptomba vagy Tunéziába utaznak asszonyt venni, mert ott még 200 dollárba sem kerül egy jó állapotban lévő feleség. Indonéziában egy pár szavas törvénnyel intézték el a fiatalok könnyen fellobbanó vágyát: akit önkielégítésen kapnak, azt a törvény értelmében lefejezik.

A lány barátai elmondták az újságíróknak, hogy Jana munka miatt utazott az arab országba. A nagykövetség információi szerint Janának leállt a szívműködése.

A család jelenleg a lány halálnak körülményiről vár pontos információkat a nagykövetségtől – írja az Ua-reporter.com internetes hírportál. Az egyik legutóbb készült képen, melyet a lány közösségi oldalára feltöltött, egy arab férfival látható. Nem megerősített információk szerint a férfi szobájában találtak a lány holttestére.

Színes bőrű elnök után színes bőrű, muszlim szépségkirálynője is van Amerikának. Első alkalommal nyerte el a Miss USA Universe címet egy muszlim vallású, arab származású amerikai lány – hozta a hétfői szalagcímeket a Miss USA szépségverseny Las Vegasban rendezett döntője, amelyen a zsűri a 23 éves, libanoni származású és muszlim vallású Rima Fakih-t választotta meg a mezőny legszebbjének. A lapok találgatásait - miszerint ő volna az első muszlim arab-amerikai győztes - a verseny szervezői nem tudták megerősíteni, bevallásuk szerint ugyanis nem mindegyik versenyen regisztrálták megfelelő mélységben a szépségkirálynő-jelöltek adatait, ezért nem lehet teljes biztonsággal kijelenteni, hogy valóban Fakih lenne az első muszlim arab-amerikai nő a verseny közel ötvenéves történetében. Ettől függetlenül ő kapta a koronát, a lapok pedig úgy saccolják – ahogy persze Fakih is bízik benne -, hogy a vasárnapi döntőn megszerzett címével hozzá tud járulni az arab származású amerikaiak zökkenőmentesebb elfogadásához, beilleszkedéséhez, és nem utolsó sorban az előítéletek visszaszorításához. A klasszikus jenki szépségideállal – a száz foggal mosolygó, nagymellű, szőke surfbabe-ekkel – szemben a 23 éves, Michigan állam versenyzőjeként induló Fakih törékeny, sötét hajú és sötét bőrű. Mindezzel - valamint libanoni származásával és muszlim vallásával - együtt a főváros, Washington és a többi 49 állam szépségkirálynőjét is maga mögé utasította – írja a Telegraph.

A Miss USA Universe döntőjét a Las Vegas-i Planet Hollywood Resort & Casinóban rendezték meg vasárnap, a versenyen a szépségkirálynő-jelölteknek estélyi - és fürdőruhában kellett felvonulniuk, és a kérdezz-felelek részben arra is lehetőségük nyílt, hogy megcsillantsák külsejük mögött megbúvó intelligenciájukat és tájékozottságukat. A beszámolók szerint Fakih majdnem minden versenyszámban remekelt, bár az estélyi ruhás felvonulás során kishíján elvágódott túl hosszú uszályú, pánt nélküli ruhájában, ám végül sikerült visszanyernie az egyensúlyát. Igaz, ez már nem is lett volna akkora húzás, korábban több szépségversenyzőtől is láthattuk. A Telegraph szerint Fakih nemcsak egzotikus küllemének köszönheti a koronát, hanem, hogy frappáns választ adott a neki jutó esszékérdésre, miszerint egyetért-e azzal, hogy a fogamzásgátló tabletták árát is támogatnia kellene a társadalombiztosításnak. A lány szerint igen, mivel a fogamzásgátló tabletták igen drágák, pedig „ezek is éppúgy gyógyszerek, mint a többi, még ha ezek szabályozásra szolgálnak is”.

A hagyomány szerint a koronát az előző Miss USA, a csupamosoly szőke barbi, Kristen Dalton adta át utódjának. A győzelemmel Fakih nemcsak az ékszert és a címet birtokolja: egy évig ingyen lakhat egy, a szépségkirálynő számára választott apartmanban, kedvére igénybe veheti a szépségszalonok szolgáltatásait, egészségügyi ellátásban részesülhet, és szakmai oktatáson is részt vehet, mindezt úgy, hogy közben még egy nagyobb jutalom is üti a markát. Nemcsak a Királynőn, a Miss USA Universe-en is vannak udvarhölgyek: az első udvarhölgy Morgan Elizabeth Woolard, Oklahoma szépe lett, őt Miss Virginia, Samantha Evelyn követte a sorban, amit a harmadik udvarhölgy, Colorado szépe, Jessica Hartman zárt. A Dearbornban nevelkedett szépségkirálynő Libanonban született, de születése után pár hónappal szülei az Egyesült Államokba költöztek. A család 2003-ban költözött Michiganbe, addig Fakih egy New York-i katolikus iskolába járt, és azt mondja, családja mind a muszlim, mind a keresztény hitet egyformán tartja. A 23 éves győztes a riportereknek azt is elárulta, ahhoz, hogy be tudja fizetni a 800 dolláros nevezési díjat a Miss Michigan versenyre, el kellett adnia 1998-as Ford Taurusát – írja a New York Daily News.

Bár az iszlámban tilos az emberábrázolás és a tisztességes lányok fényképeket sem szoktak közzé tenni magukról, Fatma (a Dubai-i delegáció bájos tagja) mégis beleegyezett, hogy a blogomba feltegyem a közös képünket. További pozitívum, hogy Dubai-ban a nők vezethetnek autót, sőt saját autót is vásárolhatnak a saját keresetükből. Meglepőn jól ismerik Magyarországot az öbölbeli nem olyan szigorúan vallásos fiúk: “Budapest, át kellene nevezni partivárossá!” A nepáli fiú pedig erre a ruhára megkérdezte, hogy én magyar népviseleti ruhát öltöttem-e magamra. Népviseletnek néz ki?

Aliaa Magda Elmahdy (20) egyaránt kivívta az egyiptomi szélsőségesek és liberálisok haragját, amikor meztelenül fotóztatta magát, majd a képeket feltette internetes blogjára.

Tettével az erőszakos, rasszista és szexista rendszerek ellen tiltakozott, így hazája vezetőinek is üzent, hiszen az elzavart diktátor, Hoszni Mubarak bukása óta rendületlenül erősödnek az arab országban az iszlám fundamentalisták. A milliók számára gyűlölt Elmahdyt mintegy negyven izraeli nő vette védelmébe, akik úgy vállaltak vele szolidaritást, hogy maguk is ledobták ruháikat. Az izraeliek „Szerelem határok nélkül", illetve „Félelem nélkül mutasd, ki vagy" feliratokkal üzentek az egyiptomi diáklánynak, akit hazája vallási fanatikusai legszívesebben megkorbácsoltatnának szemérmetlenségéért.

A szigorú vallási szabályok miatt a viselkedési és öltözködési normák, különösen a nők számára rendkívül konzervatívak. Az utcán az európai nőknek is kötelező a bokáig érő, a karokat is eltakaró fekete lepel viselése, a haj fekete kendővel történő lefedése. A férfiak az utcán rövidnadrágban nem közlekedhetnek. A nők gépkocsit Szaúd-Arábiában nem vezethetnek.

Olyan nyilvános helyekre, mint az éttermek, cukrászda (kivéve a nagy szállodákban található létesítményeket) csak férfi családtag kíséretében léphetnek be, és csak az arra a célra kijelölt helyiségben az ún. "family section"-ben tartózkodhatnak. A nők a bankokban is csak a külön bejáratú, szeparált helyiségben intézhetik hivatalos ügyeiket (pl. pénzváltás).

A hidzsáb nem más, mint lepel avagy függöny, azaz olyan anyag, amivel a nők eltakarhatják testüket, de az arabban a szerénység, erkölcsösség jelentése is társul hozzá. Hogy miért van erre szükség, nyilván egész más interpretációkat szül a hívők és a kritikusok, azaz a világ fennmaradó részének képviselőiben, pedig egykoron zsidó és keresztény nők is éltek a leplek nyújtotta takarással.

Ha talpig feketébe öltözött asszonyok jönnek szembe velünk valamelyik külföldi tartózkodásunk alatt, kellemetlen, nyomasztó érzésünk lehet, hiszen a látványt nem szokta meg a szemünk, s mind a teljesen takaró forma, mind a koromfekete szín baljóslatúan hat. Nem tudhatod, ki van alatta, kicsit bizalmatlan is vagy, s alapvetően feszengsz, hisz csak annyit fogsz fel, ez a valaki nagyon más mint te, s fogalmad sincs, hogyan is viszonyulj ehhez. Sokakban félelmet, ellenszenvet, gyanakvást és elutasítást vált ki, de nézzük, hogy is van ez az egész.

Halálra ítéltek egy fiatal srí lankai szolgálólányt Szaúd-Arábiában. A vád egy csecsemő meggyilkolása, a büntetés nyilvános kivégzés. Az eset nemzetközi felháborodást váltott ki. 2007.07.16 16:20 A hatóságok szerint a lány, Rizana Nafeek beismerte, hogy megfojtotta a kicsit, amikor cumisüvegből táplálta. A lány szerint ez nem igaz, ő azon igyekezett, hogy tisztán tartsa a baba légútjait - ráadásul nem is volt feladata a gyerek gondozása. Ha a bíróság nem tágít, a 19 éves lányra nyilvános kivégzés vár.

Emberi jogi aktivisták az ítélet enyhítésére kérnek. Szaúd-Arábiában nem szokatlan büntetés a kivégzés: 2005-ben 191 embert büntettek így, idén eddig 102-t. Ehhez a "megoldáshoz"jellemzően gyilkosok, nemi erőszak elkövetői, fegyveres rablók és drogcsempészek esetében fordulnak. A dúsgazdag országban számos srí lankai dolgozik háztartási alkalmazottként, és az illetékesek szerint nem ritkák az általuk elkövetett bűncselekmények - ezért a szigorú ítélet is.

A szaúdi nőkkel gyakorlatilag gyerekként bánnak egész életünkben, hogy férfirokonaik gyámkodhassanak felettük, mondja a Human Rights Watch emberjogi csoport.

A New York-i székhelyű csoport szerint a szaúdi nőknek engedélyt kell kérniük férfi rokonaiktól, hogy dolgozhassanak, utazhassanak, tanulhassanak, házasodhassanak vagy akár csak orvoshoz mehessenek. Ezen felül ráadásul az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésük is erősen korlátozott. A csoport azt mondja, a szaúdi vezetés feláldozza az alapvető emberi jogokat, hogy fenntarthassák a férfiak nők feletti ellenőrzését. Szaúd-Arábia az egyetlen olyan ország a világon, ahol a nőknek nem engedik meg, hogy autót vezessenek. A szaúdi egyház álláspontja szerint az, hogy a férfiak őrködnek a nők erénye felett, az ország társadalmi és erkölcsi rendjének alapja.

A dzsihád egy iszlám vallási kifejezés, ami az Isten útján való küzdelmet vagy harcot jelenti. Nem hivatalosan – elsősorban nyugatiak – mint az iszlám hatodik pillérét emlegetik. A dzsihádnak az iszlám irodalomban egy tágabb jelentése is van. Jelenthet egy olyan küzdelmet is, ami egy jobb muszlim életre vezet rendszeres imával és böjttel, jó szülőként és hitvesként az iszlám üzenetét terjesztve. A dzsihád más értelemben jelentheti a hit védelmét, a szent háborút is. Annak ellenére, hogy a dzsihád alapvetően nem agresszív hadviselést jelent, ez történt például a korai szélsőségesek, mint a háridzsiták és a kortárs csoportok vagy mint az Egyiptomi Iszlám Dzsihád (melyhez Anvar Szadat meggyilkolása is kapcsolódik) esetében, valamint libanoni, Öböl-menti és indonéz dzsihádszervezetek esetében is.

Az Anszár al-Mara (szó szerint: "a nők hívei") alapítóbizottságának 21 tagja van, férfiak és nők vegyesen, köztük többen egyetemi oktatók és kutatók. A konzervatív sivatagi királyságban teljesen újszerű, nem kormányzati szervezet célja, hogy elősegítse a nők helyzetének javítását szociális, kulturális és oktatási téren. Szaúd-Arábiában "a nők többsége jelenleg a férfiak uralma alatt él. A korlátozások miatt nem lehetnek a társadalom aktív tagjai" - jelentette ki Szalmán a lapnak. A vahhabizmus - az iszlám puritán változata - elveit szigorúan alkalmazó monarchiában a nők csak tetőtől talpig lefátyolozva hagyhatják el otthonukat, nem vezethetnek autót, nem utazhatnak férjük vagy más férfi családtagjuk engedélye nélkül, és étteremben sem étkezhetnek egyedül.

"Az, hogy segítsük a nőket, akikről a törvény vagy a szokás nem vesz tudomást, illetve rabszolgává tesz, nem ellentétes az iszlámmal, amely nem fosztja meg a nőket attól, hogy a saját pénzükkel rendelkezhessenek, autót vezessenek vagy saját maguk válasszák meg a férjüket" - vélte Szulejmán asz-Szalmán. Szaúdi nőjogi harcosok közölték, hogy Abdalláh királyhoz intézett, az interneten is közzétett petíciójukkal szeretnék elérni, hogy 2008-ban feloldják a nők autóvezetési tilalmát. Yakin Ertürk, az ENSZ-nek a nők elleni erőszak ügyében vizsgálódó jelentéstevője február 4. és 13. között látogat Szaúd-Arábiába Rijád meghívására - jelentette be az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága. Ertürk asszony Rijádba, Dzsiddába és Dammanba utazik, ahol a kormány és a civil szféra képviselőivel, ENSZ-illetékesekkel és erőszakos cselekmények áldozataival találkozik.

A női genitália megcsonkítása a fáraók ideje óta szokás Egyiptomban, ma is végzik muszlim és keresztény vallású nőkön egyaránt. A törvény azonnali hatállyal életbe lép, így mostantól három hónaptól két évig terjedő börtönbüntetés szabható ki a tettért, vagy 190-940 dollárnak (30 ezer - 150 ezer forint) megfelelő összeg fizetésére kötelezhetik a procedúrában résztvevőket.

A legfőbb egyiptomi ellenzéki párt, a Muszlim Testvériség vezetője szerint "az iszlámban semmi sem bünteti a nők körülmetélését". A körülmetélés során teljesen vagy részben eltávolítják a külső női nemi szerveket. A művelet akár halálos is lehet a fellépő vérzés miatt, és komplikációkat okozhat szüléskor. Fertőzésveszélyt is magában rejt, nem is szólva a nyomában járó lelki traumáról.

Az iszlám tanítás a nőket illetően valószínűleg a legkonzervatívabbak közé számít. Igaz, nem minden muzulmán hívő, és nem minden muzulmán nemzet követi egyformán a tanítások mindegyikét, de ma is számos nőt érintenek a rendkívül szigorú, és méltóságról egyáltalán nem szóló nézetek és rendelkezések.

"a nő alacsonyabb rendű"A Korán és a Hadithok (Mohamed próféta tettei és mondásai) tartalmazzák azokat a kijelentéseket, melyek alapján a muszlim férfiak a nőkről vélekednek. Bár a Korán a két nemet teremtésük folytán egymástól kölcsönösen függőnek tekinti, emberként nem számítanak egyenlőnek: „A férfi a nőnél magasabb rendű, és jobb, mint a nő” – szól Ibn Kathir kommentárja. Ezenkívül a nők intelligenciában és vallási szempontból sem érnek fel a férfiakkal. A női tanú vallomása nem egyenrangú a férfiéval, ezért két férfi tanúbizonysága elfogadható, egy férfi mellett azonban csak két nő tanúskodása számítható hitelesnek. Mindezek alapján a nő nem nagyon számíthat megfelelő társaságnak a férfi számára, hiszen vallási alacsonyabb rendűsége folytán nem képes emelkedett diskurzus folytatására sem.

Ezt a Korán egyik kommentárja nemes egyszerűséggel úgy fejezi ki, hogy a nő nem több, mint játékszer. Istenhez akkor áll a legközelebb, ha a házban marad, és jobb, ha otthon imádkozik, mint a mecsetben. A férj teljes jogkörrel bír a feleség fölött, ami számos egyéb mellett a szexuális területen is érvényesül: az iszlám tanítás szerint jobb, ha a tűzhelyen odaég az étel, mintha a férjnek várnia kell vágyai kielégülésére. Ha a nő visszautasítja, az ég angyalai ellene fordulnak – tanítja a Hadith. Ha egy nő nem engedelmeskedik a férjének, akkor minden istenfélelme hiábavalóvá válik. A Hadith bőségesen sorolja a férj jogait, miközben a nők jogai igen egyszerűen felsorolhatók: „Milyen joga van a nőnek…? Hogy enni adj neki, ha te már ettél, hogy felruházd, ha magadat már felruháztad…” Bár a Hadith azt állítja, hogy a legjobb férjek azok, akik a legjobbak a feleségükhöz, ennek a jóságnak a határait is megszabja: a Korán ugyanis jogot ad a férjnek, hogy nem megfelelő viselkedés esetén megdorgálja feleségét, ha ez nem használ, szexuálisan ne közelítsen hozzá, és következő büntetésként meg is verje. Hogy ezt miért teszi, arról a muzulmán férfinak nem kell számot adnia, mert ez megkérdőjelezhetetlen joga. A verés egyébként kijár több esetben is, például, ha a nő nem ékesíti magát férje kívánságának megfelelően, nem hajlandó vele szexuális kapcsolatra, nem hajlandó megfürdeni az imához való megtisztulás céljából, vagy férje engedélye nélkül utazik külföldre.

A büntetés ellen nem lehetett fellebbezni: a kereszténységre áttérés bűne miatt egy fiatal szaúdi nőt élve elégetett saját apja, miután kivágta lánya nyelvét. Nem egy mindennapi édesapa volt, hanem tagja a szaúd-arábiai Erkölcsösség Előmozdításáért, és az Erkölcstelenség Megakadályozásért Bizottságnak. Ez a rendőri szervezet figyel az ország lakosainak erkölcsi jólétére. Az édesapa maximum három évig terjedő börtön-büntetést kaphat, mivel becsület-gyilkosságot követett el, azért hogy családja becsületét megőrizze. Elítélendő az „édes”apa tette? Nem feltétlenül. Nem tett semmi rosszat. Legalábbis vallása szerint.

Mohamed próféta: „Bárki aki elhagyja iszlám vallását, ölessék meg”.

Szultána szaúdi hercegnő egy fényűző palotában lakik, és hihetetlen gazdagság veszi körül. Mégis, életét is kockára téve feltárja saját sorsát, a királyi család magánügyeit és a környezetében élő nők szenvedéseit Jean Sasson amerikai újságírónő előtt. Most Szultána lányai sorsának bemutatásával folytatja történetét. Nagyobbik lánya életét a vallás elleni lázadás és a férfiak megvetése tölti ki. Gyűlöli a fátyol viselését, széttépi a hagyományos családi kötelékeket, és leszbikus viszonyt kezd egy barátnőjével. Kisebb gyermeke pont az ellenkező utat választja. Megtagadja mindazt, amire anyja feltette az életét, és vallási fanatikussá válik. A hercegnő részletesen bemutatja a környezetében élő többi nő helyzetét is. Beszámol női körülmetélésről, gyermekkorban ágyasnak eladott lányokról, a házasságon belüli nemi erőszak gyakorlatáról, sőt még a saját férjük által halálra ítélt és kivégzett asszonyokról is. E könyv egy érzelmekkel teli vallomás a férfiúi brutalitásról, a reménytelen szerelemről és a nők sorsáról egy mohamedán országban.

Ahogy közeledik a február 21-i választás, egyre romlik a helyzet Jemenben. Délen a szeparatista mozgalmak radikálisabb eszközökhöz nyúlnak, az északiak továbbra is a választás teljes megakadályozását tűzik zászlajukra. Eközben a szegénység és az éhínség is fokozódik az országban: az ENSZ Világélelmezési Programja (UN World Food Programme) szerint Jemen a bizonytalan élelmiszerellátású országok listáján jelenleg a 11. helyen áll. hirdetés Vasárnap a déli szeparatista mozgalom tagjai felgyújtottak egy sátortábort Ádenben, amely a kormányellenes tüntetőknek szolgált otthonául. Szemtanúk szerint közel száz sátor vált a lángok martalékaivá, és bár tíz ember megsebesült, halálesetről eddig nem számoltak be. Habár a két csoport 2011 elején, a tüntetések kezdetekor közösen lépett fel a 33 éves uralom után megdöntött elnök, Ali Abdullah Száleh ellen, a köztük lévő érdekkülönbségek szakításhoz vezettek. A szeparatisták a korábbi szocialista köztársaságot szeretnék visszaállítani, amely Jemen 1990-es egyesítése előtt a déli területeken, Áden központtal létezett, de attól tartanak, a február végi választás nem hoz számukra kedvező fordulatot. Kattintson és nézzen képeket Jemen békésebb tájairól! Az egy éve tartó káosz-közeli állapot során a kormány több, főként déli terület felett vesztette el az uralmát. Akadnak azonban, akik szerint ez a szakadás már jóval korábban bekövetkezett. Egy helyi újságíró úgy nyilatkozott a Gulf News hírügynökségnek, hogy a kormány már 2007 óta nincs jelen a területen, és bár ekkor sokkal erősebb volt, mint ma, a térséget mégsem tudta irányítani. Abyan tartományt szinte teljesen elvesztette az állam, hiszen a terület nagy részét már iszlamista fegyveresek uralják. A déliek mellett az északi síita lázadók is bojkottálnák a választásokat, a két csoport között azonban jelentős ellentét húzódik. Bár a jelenlegi vezető, Abu Rabu Mansour Hadi, aki egyébként a közelgő választások egyetlen jelöltje, délről származik, a szeparatisták szerint az északiak monopolizálták a hatalmat, emellett pedig erőforrásaikat is elbitorolták. Egy közös nyilatkozat is napvilágot látott három déli mozgalom neve alatt, amely szerint a sátortábor felgyújtása egy északi trükk volt annak érdekében, hogy gyengítsék a szeparatisták függetlenségi kampányát. Hadi azután vette át az ország vezetését, hogy a korábbi elnök, Száleh, 2011 novemberében aláírta az Öböl-menti Együttműködési Tanács (GCC) rendezési tervét, amelynek értelmében hatalmának átadása esetén felelősségre vonás nélkül távozhat. A volt elnök jelenleg az Egyesült Államokban tartózkodik, ahol orvosi kezelésben részesül a 2011. június 3-án ellene elkövetett merényletben szerzett sérülései miatt. Ígérete szerint még február 21-e előtt hazatér Jemenbe, hogy ő is jelen lehessen a választásokon. Bár a GCC-terv Hadi kezébe adta a végrehajtó hatalmat, ragaszkodik hozzá, hogy pozícióját választáson keresztül legitimálja. Drónok, hírszerzők, al-Kaida A Reuters információi szerint déli iszlamista fegyveresek kivégeztek három férfit, akiket azzal vádoltak, hogy olyan információkkal látták el az Egyesült Államokat, amelyeket dróntámadások végrehajtására használtak fel. Az első hírek szerint az Anszár al-Saria (az Iszlám Jog Partizánjai) nevű szervezet tagjai két szaúd-arábiai és egy jemeni férfit végeztek ki, azonban később tagadták, hogy bármelyikük is szaúdi állampolgár lett volna. A kapcsolat mindössze annyi volt, hogy a szomszédos királyság titkosszolgálatának dolgoztak. Szaúd-Arábia köztudottan az USA egyik közel-keleti szövetségese, így sok terrortámadás célpontja. Mindkét hatalom érdeke, hogy a jemeni helyzet mielőbb megoldódjon, ezért szeretnék, hogy a hónap végi választások a lehető legnagyobb rendben menjenek le. Ha továbbra is instabil marad a helyzet, az zöld utat adhat az al-Kaida jemeni szárnyának megerősödéséhez, ami a megnövekvő terrorfenyegetettség mellett veszélyeztetheti a Vörös-tenger-menti olajszállító utak biztonságát is. A legtöbb helyi al-Kaida vezető egyébként szaúdi származású. Az USA az elmúlt időszakban több dróntámadást is indított a déli területek ellen, januárban legkevesebb tizenkét ember vesztette életét ilyen akcióban. Így lelte halálát még 2011-ben Anwar al-Awlaki is, az al-Kaida jemeni szárnyának korábbi feje. Ő tervezte ki és hagyta jóvá azt a bombatámadást, amelyet 2009 karácsonyán Omár Faruk Abdulmuttalab próbált elkövetni egy Detroit felé szálló gépen. Mivel az alsónadrágjába szerelt robbanószer nem robbant fel teljesen, az utasok hamar le tudták őt szerelni és átadták a hatóságoknak. Az Egyesült Államok egyébként ezért szorgalmazza az egész testet átvilágító testszkennerek bevezetését a repülőtereken. Az al-Kaida jelentette fenyegetést a jemeni vezetés is érzékelte: Száleh Husszein al-Zuairi, Abyan tartomány kormányzója összefogásra szólította fel a helyieket, hogy kiűzzék a fegyvereseket a területről. Emellett visszautasította azokat a médiában korábban felröppent vádakat, amelyek szerint a helyi tanács párbeszédet kezdeményezett volna a fegyveresekkel és az al-Kaidával. „Ezek a bandák nem hisznek a párbeszédben. Ők csak az öldöklésben, a pusztításban, és ártatlan emberek meggyilkolásában hisznek” – nyilatkozta al-Zuairi. Támadások választási központok ellen Egy férfi életét vesztette abban a keddi merényletben, amelyet az egyik ádeni választási központ ellen próbált elkövetni. Az ismeretlen támadónak nem sikerült tervét végrehajtania, hiszen a gránát már a kezében felrobban, így rajta kívül senki másnak nem esett baja. Az esetet még vizsgálják, és bár hivatalos forrás nem erősítette meg, a helyiek a déli szeparatistákat teszik felelőssé a történtekért. A merénylet következtében a hatóságok megerősítették a biztonsági intézkedéseket, valamint ellenőrzőpontok felállítását tervezik Áden utcáin. Khaled al-Qadhi, a Legfelsőbb Bizottság választásokért és népszavazásokért felelős vezetője szerint mindenféle kísérlet, amely a választás megzavarását tűzte ki célul, hasztalannak bizonyul majd. Az állami fegyveres erők több mint 80 ezer emberrel fogják biztosítani a zavartalan szavazást a mintegy 32 ezer szavazóhelyiségben. Al-Qadhi nyilatkozata azonban nem bizonyult hatásosnak: szerdán újabb atrocitások történtek a déli területeken. Egy férfi Ádenben gránátot dobott az egyik választási bizottságra, ami azonban nem robbant fel, így senki sem sérült meg. Lahj tartományban egy fegyveres támadott meg választási központot, Hutta városában pedig a rendőrök hatástalanítottak egy bombát, amely szintén egy választási központ mellett volt elhelyezve. Egy helyi újságíró szerint a szeparatista mozgalmak ellenőrzőpontokat állítottak fel a déli tartományok útjain, és minden áthaladó autót ellenőriznek. Kétséges, hogy az érintett területeken le tudják-e egyáltalán bonyolítani a közelgő választást. Az UNICEF humanitárius válságtól tart Az egy éve tartó politikai zűrzavar a legszegényebb arab országként számon tartott Jement immár a humanitárius katasztrófa szélére sodorta. Az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF) szerint a 12 millió jemeni gyermek több mint fele, körülbelül 57 százaléka krónikusan alultáplált, ezzel – Afganisztán után – itt a második legmagasabb az alultáplált gyermekek száma. Geert Cappelaere, a szervezet jemeni képviselője szerint 2012-es évben várhatóan 750 ezer gyermeknek kell majd akut alultápláltsággal szembenéznie, akiknek kétharmada nagy eséllyel meghalhat, vagy életen át tartó fizikai és szellemi károsodást szenvedhet. Jelenleg az ország 28 milliós népességének közel negyede szenved élelmiszer-hiányban, köszönhetően a forradalom miatt radikálisan megugrott munkanélküliségi rátának. Az elmúlt hónapokban az élelmiszerárak jelentősen megemelkedtek, a munkanélküliség pedig a 2010-es 35 százalékról több mint 50 százalékra ugrott. A problémát tovább mélyítette, hogy a legtöbb segélyszervezet, az ország összeomlásától tartva, kénytelen volt elhagyni Jement. A helyiek abban bíznak, hogy a szomszédos olajállamok kormányai megsegítik majd őket, hiszen egy humanitárius katasztrófa rájuk nézve is beláthatatlan következményekkel járhat. Eddig a politikai helyzet miatt nem nyújtottak anyagi segítséget, azonban a jemeniek szerint nem az emberek tehetnek arról, hogy milyen a politika, így nem is őket kell büntetni.

A végső háború, az armageddoni csata (Armageddon - Megiddó völgye Izráelben) akkor fog bekövetkezni, amikor Izráel békében fog élni. "Kihoztam őket a népek közül és biztonságban laknak mindnyájan" (Ezékiel 38,8). És mégis, Góg serege - erről még a későbbiekben lesz szó - értékekért fog az országba hatolni. Ezékiel még azt mondja (Gógnak) a 38, 11-13-ban: "Ezt gondolod: Fölvonulok a védtelen ország ellen, rátámadok a békében és biztonságban lakókra, akik mindnyájan úgy élnek, hogy sem várfaluk, sem zárral ellátott kapujuk nincs. Zsákmányt akarsz ejteni, prédát akarsz szerezni, hatalmaddal az újra benépesült romok ellen akarsz fordulni, a nemzetek közül összegyűjtött nép ellen, amely már jószágot és birtokot szerzett, és a világ közepén lakik. Sebá, Dedán (a mai Szaúd-Arábia és az öböl-államok ősi nevei) és Tarsís kereskedői és előkelői ezt kérdezik tőled: Azért jöttél, hogy zsákmányt ejts? Azért gyűjtötted össze seregedet, hogy prédát szerezz, hogy elvidd az ezüstöt és az aranyat, elvedd a jószágot és a birtokot és nagy zsákmányt ejts?" Feltűnő, hogy Izráel békében és biztonságban fog élni - olyanban, amilyenben még soha nem volt része ennek a népnek. Ez most még nem mondható el róluk, bár Egyiptommal és Jordániával érvényes békeszerződésük van, a többi körülöttük lévő arab ország a megsemmisítésüket tűzte ki célul. A próféciákról c. oldalon találjuk erre a békére a választ, amikor kiemelkedik a káoszból egy vezető (akit nyugodtan nevezhetünk Antikrisztusnak), aki megoldást kínál a Közel-keleti konfliktusra, és aláírat egy békeszerződést Izráel és a szomszédos arab államok között. A bibliai próféciákban olvashatunk egy olyan eseményről, amelyben a világ hadseregei a Góg és Magóg vezetésével rátámadnak Izráelre, "hogy zsákmányt vessenek". Mivel rendelkezhet az utolsó időkben Izráel, ami elég nagy hadizsákmány a világ hadseregeinek ahhoz, hogy odavonuljanak? Gránátalma és olívaolaj miatt az országok nem szokták megtámadni a szomszédjaikat, létezik azonban egy másfajta olaj, amely miatt viszont már sok háborút vívtak. Ez pedig a kőolaj! Izráel azonban olajban szegény ország. ötven évnyi olajkutatás és kitermelés eredményeképpen összesen 20 millió hordó nyersanyagot sikerült a felszínre hozni. Ez alig több, mint Szaúd-Arábia kétnapi termelése. Az izráeliek már régóta mondogatják, hogy ha tényleg ők a választott nép, Isten miért nem Szaúd-Arábiában telepítette le őket? Golda Meir néhai miniszterelnök egyszer azt mondta: "Mózes negyven évig rángatott minket a pusztában, hogy végül bevezessen bennünket az egyetlen helyre a Közel-Keleten, ahol nincs olaj." 2000 őszén két szalagcím jelent meg a The New York Times-ban: AZ IZRAEL ÉS GÁZA PARTJAI KÖZELÉBEN TALÁLT GÁZKÉSZLETEK KÖZÖS VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGÉT TEREMTHETIK MEG (2000. szeptember 15.) ARAFAT LELKESEN ÜDVÖZÖLTE A GÁZAI ÖVEZET PARTJAI MELLETT MEGTALÁLT NAGY GÁZKÉSZLETET (2000. szeptember 28.) 2002 novemberében egy különös hír futott végig a világ hírügynökségein: "Egy izráeli geológus olaj után kezdett kutatni a Biblia útmutatásai alapján." A tudósítás T ovia Luskinról szólt, aki meggyőződésre jutott, hogy Izráelben a felszín alatt jelentős mennyiségű fekete arany rejlik. Izráelbe költözött, és széleskörű kutatásokba kezdett. Létrehozta a Givat Olam nevű magánvállalkozást, és bejelentette, hogy kutatásai alapján Izráel középső részében 65 millió hordós olajkészlet rejlik. De tévedett. Egy évvel később kiderült, hogy nem 65, hanem 100 millió hordó olajat rejt a mély. Néhány hónappal később érkezett egy még megdöbbentőbb hír; az Associated Press tudósítása szerint a Givat Olam kutatóhelyén a készletek nem 100 millió hordó olajat tartalmaznak, hanem a kin cs meghaladhatja az egymilliárd hordót is. "Egy izráeli vállalat az ország történ etének legnagyobb olajkészletét fedezte fel" - írta az AP, és a hír nyomán a Givat Olam részvényei 30 százalékot emelkedtek a tel-avivi tőzsdén. Lássunk még néhány címet: FÖLDGÁZT ÉS OLAJAT TALÁLTAK A HOLT-TENGERBEN (Jerusalem Post, 2004. április 1.) IZRAEL FEKETE ARANYRA BUKKANT (Arutz-7, 2004. május 4.) AZ OLAJBÁRÓ ISTENTŐL VÁRJA AZ OLAJKITÖRÉST IZRAELBEN (Rauters, 2005. április 4.) AZ OLAJKUTATÁS IZRAELBEN A HIT KÉRDÉSE (Wall Street Journal, 2005. május 1.) ÚJ KÜLDETÉS: KERESSETEK ÉS OLAJAT TALÁLTOK (USA Today, 2005. május 19.) LÁTOMÁS AZ OLAJRÓL A SZENTFÖLDÖN (Newsweek, 2005. június 13.) MÓZES SŰRŰN FOLYÓ ÁLDÁSA: OLAJAT TALÁLNAK IZRALEBEN? (The Economist, 2005. június 18.) OLAJKUTATÁS IZRAELBEN (CBS News, 2005. szeptember 20.) HATALMAS OLAJKÉSZLETEN ÜL IZRAEL? (WorldNetDaily, 2005. szeptember 21.) A szalagcímek után nézzük azokat az igeszakaszokat, amelyekben Isten ősi ígéretei szerint az utolsó napokban hatalmas gazdagság és kincsek jutnak Izráel fiainak a kezébe. 1Mózes 49,1: "És szólítá Jákób az ő fiait és monda: Gyűljetek egybe, hadd jelentsem meg néktek, ami rátok következik a messze jövőben (angolul: az utolsó napokban)." 1Mózes 49,25: "Atyád Istenétől, aki segéljen; a Mindenhatótól, aki megáldjon, az ég áldásaival, onnan felülről, a mélység áldásaival, mely alant terül, az emlők és anyaméh áldásaival." 5Mózes 33,13: "Józsefről pedig monda: Áldott az Úrtól az ő földje az égnek kincseivel, a harmattal és az alant elterülő mélységes vizekkel (angolul: a mélység válogatott javaival)." 5Mózes 33,19: "Népeket hívogatnak a hegyre, igaz áldozattal áldoznak ott; mert a tengerek bőségét szopják és a fövénynek rejtett kincsét." 5Mózes 33,24: "És Áserről ezt mondta: Áldott a többi fiak felett Áser! Legyen az ő atyjafiai előtt kedves, és áztassa lábát olajban." 5Mózes 32, 12-13: "Egymaga vezette őt az Úr; idegen isten nem volt ővele. A föld magaslatain hordozta, a mező terméseivel etette. Mézzel táplálta a sziklából, olajjal a kősziklából." Ézsaiás 45,3: "Néked adom a sötétségnek kincseit és a rejtekhelyek gazdagságait, hogy megtudjad, hogy én vagyok az Úr, aki téged neveden hívtalak, Izráel Istene." James Spillman lelkész Philip Mandelker izráeli ügyvéd segítségével megalapította a Zion Oil nevű céget, melynek üzleti küldetésnyilatkozata így szólt: "A Zion Oil & Gas társaságot az Úr rendelésére alapítottuk, kifejezetten annak érdekében, hogy olajat és földgázt kutassunk fel Izráel földjén, és hogy áldjuk a zsidó népet, Izráel nemzetét és Krisztus testét (Ézsaiás 23,18). Hiszek abban, hogy az Úr a Bibliában megígérte, hogy a világ legnagyobb olaj- és földgázkincsével áldja meg Izráelt, amelyet a Messiás visszajövetele előtti napokban fognak felfedezni." És nem kizárólag a Zion Oil és a Givat Olam cégek törekszenek arra, hogy a Szentírás szemüvegén keresztül tanulmányozzák Izráel gazdagságát és geológiáját! IZRÁEL, A MILLIOMOSOK HAZÁJA Izráel az elmúlt hat évizedben már eddig is rendkívüli mértékben meggazdagodott - sokkal nagyobb gazdagságot halmozott fel, mint közvetlen szomszédjai. Ha olajat találnának, az csak hab lenne a már most is impozáns tortán. Annak ellenére, hogy Izráelnek csupán 7 millió lakosa van, az országban máris több, mint 6600 milliomos él. A világ 500 leggazdagabb embere között ma 6 izráeli van, és a Merrill Lynch auditálása szerint az izráeli gazdagok vagyona a 2003-as 20 milliárd dollárról 2004-re 24 milliárdra növekedett. Szó sincs arról, hogy Izráelben ne lennének még gondok a szegénység, a munkanélküliség vagy az alulfoglalkoztatottság területén. Ezek a problémák igenis léteznek, az ország vezetőinek folyamatosan kezelni kell ezeket a jelenségeket. Mégis kétségtelen, hogy ez a kis ország rendkívüli - egyesek szerint csodaszámba menő - gazdasági növekedést ért el 1948 óta, és mára nagyságrendekkel gazdagabb országgá vált, mint bármelyik közvetlen szomszédja. Benjamin Netanjahu volt pénzügyminiszter az alábbiakat mondta 2005. januárjában: "Tíz éven belül Izráel a világ 10 leggazdagabb országa közé tartozik majd." "Abszolút semmi akadályát nem látom annak, hogy Izráel ne válhatna rövid időn belül a világ egyik legsikeresebb országává."

Libanonnál izgalmasabb ország aligha van az arab világban - vontuk le egyöntetűen a következtetést, bár ezeket az izgalmakat a helyiek már alighanem végleg szeretnék elfelejteni. A XX. század egyik legvéresebb, csaknem 20 éven át tomboló polgárháborúja, bizony nem múlt el nyomtalanul. Éppúgy visszaköszön még a bejrúti házfalakon, mint az utakon a katonai ellenőrzőpontoknál, vagy akár a határon: itt bizony az állig felfegyverzett katonákon látszik, hogy nem egészen két éve még használták is azokat az óriási géppisztolyokat, amiket szorongatnak. Turistaként ezzel együtt nincs miért aggódnunk: a katonák - Szíriához hasonlóan - rendkívül barátságosak és rendszerint angolul és franciául is folyékonyan beszélnek. A határtól a fővárosig az út elvileg két óra, a gyakorlatban az ellenőrzőpontok és egy útépítés miatti extrém forgalmi dugó miatt ennek a kétszerese. Fotó: szumpapu.blog.hu Bejrút ma már ismét a Közel-Kelet egyik első számű pénzügyi és idegenforgalmi központja, ahova az arab világ milliárdosai járnak pénzt költeni, vásárolni és szórakozni – köszönhetően a liberális alkoholtörvényeknek. A polgárháború utáni újjáépítés azért kissé sietősre sikerült: a városképet a meglehetősen stílustalan modern toronyházak határozzák meg, jelenleg is mindenhol építkezés zajlik, de rengeteg a félbehagyott, befejezetlen épület is. A felhőkarcolók között többsávos autósztrádák, alagutak és felüljárók fonódnak egymásba. Városi tömegközlekedésnek a halvány nyomait sem sikerült felfedezni – aki itt minimálisan ad magára az bizony óriási terepjáróval, de legalább egy kabrióval közlekedik. A francia gyarmati idők egykori városközpontját az ún. Downtown-t kétségkívül szépen kipofozták, a végeredmény talán kissé túlságosan is sterilre sikerült. A területre vezető összes utcát katonai kordonok zárják el a gépkocsiforgalom elől, odabent rengeteg kávézó, étterem, ugyanakkor a házak többsége csak látszatra készült, a homlokzatok fel vannak újítva, de az épületekben nem lakik senki. Fotó: szumpapu.blog.hu A díszletek közül pedig néha ránk vicsorog a véres múlt. A Downtown házainak tőszomszédságában különös, kiégett bunkerszerű építmény terpeszkedik, mint valami vasbetonból öntött pöfeteggomba, amit egy poszt apokaliptikus filmből pottyantottak ide. A tengerparti szállodasor felhőkarcolói között pedig mint egy óriási szúvas fog meredezik az egykori Holiday Inn, belövésekkel éktelenkedő, kiégett tömbje. Bejrút csak éjszaka él igazán. A polgárháborús évtizedek után az emberek igazán értékelik, hogy éjszaka is szabadon mozoghatnak: minden este megtelnek a bárok és a szórakozóhelyek. Bár a diszkók némelyikében a közönség úgy néz ki, mintha egy gengszterfilm forgatására válogatták volna őket, ez egy pillanatra se riasszon vissza minket. A külföldit itt is rendkívül lelkesen fogadják, ha szemfülesek vagyunk, akkor jó pár kör italra is megvendégelnek minket. Libanonban persze nem csak buli, hanem természeti szépségek és történelmi emlékek is szép számmal találhatóak. Tyre (Türosz), Jbail (Büblosz), Trablusz (Tripoli) tengerparti városkái Bejrútból könnyedén elérhetőek. Mindegyikükben találhatunk föníciai és római romokat és legalább egy keresztes vagy arab erődöt. Fotó: szumpapu.blog.hu Aki ennél egy kicsit vállalkozóbb kedvű, az viszont kelljen át a Libanon hegységen és utazzon el a Bejrúttól mintegy 3 órás buszútra lévő Bekaa völgybe. Bekaa központjában, Baalbekben épült fel az egész Római Birodalom legnagyobb templom komplexuma, mely csodálatra méltó épségben maradt fenn napjainkig. Ennek ellenére Libanonban Baalbeket nem elsősorban római templomai miatt ismerik, hanem arról ,hogy itt található a főhadiszállása és politikai központja a libanoni síiták híres-hírhedt mozgalmának a Hezbollahnak. A Hezbollah nemzetközi sajtója persze nem a legjobb, de ez megint csak nem szabad, hogy elijesszen minket. A nyugaton terrorszervezetként számon tartott síita milícia városbeli jelenlétének egyetlen szembeszökő jele egy iráni stílusban épült, türkizkék csempékkel borított mecset, meg az a néhány árus, akik sajátos Hezbollah szuveníreket próbálnak a turistákra rátukmálni. Úgy tűnik már az iráni támogatás nem elég, a Hezbollah is az idegenforgalomból próbál megélni: így a látogatókra legalább géppisztolyok helyett csak pólók és kulcstartók szegeződnek. Fotó: szumpapu.blog.hu Ha pedig már elegünk van a sok belpolitikából, akkor...nem, nem a Balatoni nyár jön, ezzel Libanon sajnos nem szolgálhat, viszont kiruccanhatunk a Libanon hegységbe. Az itteni maronita keresztény falvak, a szépen rendben tartott utcáikkal, kirakatokkal és teraszos házaikkal már-már osztrák kisvárosoknak tűnnek a Bekaa völgy közel-keleti valósága után. Bejrúttól nem messze egy cseppkőbarlang is található a hegyekben. Aki viszont igazi kikapcsolódásra vágyik, távol a nagyváros zajától látogasson el a Chouf Cédruserdő Nemzeti Parkba. Itt csaknem 2600 méter magasan találhatóak az egykor a Libanon hegység egészét borító fenséges cédruserdőknek az utolsó maradványai. A libanoni cédrusokat már a Bibliában is említik, belőlük készült a Salamoni Templom kapuzatát tartó két oszlop. Az erdőket aztán a rómaiak, majd középkor folyamán a velenceiek és genovaiak tarolták le teljesen, a cédrusokból komplett flották készültek. Ami a cédruserdőkből megmaradt, abban sajnos eltévedni már aligha lehet, de azért egy kellemes sétát tehetünk és kiszellőztethetjük a fejünket mielőtt belevetjük magunkat egy újabb bejrúti éjszakába... Néhány praktikus információ: - Libanonba 48 óránál hosszabb tartózkodáshoz vízum szükséges melyet a határon megvásárolhatunk 18 dollárért. - Az országon belül nem nagyok a távolságok, ehhez képest azonban az utazás a szerpentin utak és a gyakori katonai ellenőrzőpontok miatt a vártnál hosszabb időt vehet igénybe. - A palesztin menekülttáborok is látogathatóak, de ehhez egy speciális engedélyre van szükség, melyet a libanoni belügyminisztériumban lehet beszerezni.

Első a lakomán, utolsó a perpatvarban. Árvák arcán tanulja ki mesterségét a borbély. Ha meglátogatsz egy várost, ahol a borjút imádják, kaszálj füvet és etesd meg. Ha egy rabszolga tevére száll, mindkét púpját meg akarja ülni. Aki tevét szállásol el, magasabbra kell a kaput építenie. Aki elhagy egy dolgot, tud nélküle élni. Inkább a nyájasság, mint a kenyér. Megkínzott megkínzottat nem tud vigasztalni. Az ember akkor van biztonságban, mikor egyedül van. Az anarchia egy éjszaka több kárt okoz, mint a zsarnokság száz év alatt. Az orra hegyén van a dühe. Egykor üllő volt, most kalapács. Mikor a majom nem éri el kezével az érett banánt, azt mondja, savanyú. Az arab értelme a szemében van. Az arabok dolga legyen az araboké. A lusta ember csillagjósnak megy. A fukarság tönkreteszi, amit a fukarság összegyűjt. A kétfülű kosarat ketten kell vigyék. Minden babszem megtalálja vak mérőjét. Minden férfi mestere saját szakállának. Bármit felnevel az ember, hasznára van, kivéve az embert, ha felneveli, gyökerestül tönkreteszi. A születés a halál hírnöke. Ne ócsárolj, ne dicsekedj, amíg nem múlt el másfél év. Mikor valaki akar valamit, vak annak hibáit illetően. Az ember megcsókol egy könyvet a tartalma fontossága miatt. Kölcsönkért kaftán nem melegít. A kenyere megsült, a kancsója tele van. Mindenki saját kalácsa alá kaparja a parazsat. A "Nem, köszönöm" sok jó vajaskalácsot elszalaszt. A kutya ugat, a karaván halad. Változtass magadon és a szerencse is változtatni fog rajtad. Aki jótékonyságot vet, barátságot arat. Aki fecseg neked, fecseg rólad is. A fecsegő a legnagyobb bolond a világon. Ó teve, melyik végtagod egyenes? Bár tevére hágott, megharapták a kutyák. Mikor a teve szalmát akar, kinyújtja a nyakát. A teve olcsó lenne, ha nem lenne a nyaka körül díszítés. Több jót tesz egy jókedvű arc, mint egy nagylekű kéz. Minél szentebb a város, annál gonoszabbak polgárai. A városokban a bűn könnyen elrejtőzik. Légy udvarias mindenkihez, barátságos sokakhoz, bizalmas kevesekhez. Inkább veszekedjünk a barátainkkal, mintsem túl sokáig barátságosak legyünk ellenségünkkel. Több háborút okozott már egyetlen szó. Mire jó a szem, ha a fejben sötétség uralkodik? Nem lehet jó az az orvos, aki még sohasem volt beteg. Ha valaki csikorgatja a fogát, attól még nem lesz tele a hasa. Ne számold azokat a napokat, amelyek soha nem lehetnek a tieid. Ha meghalsz, nővéred könnyei idővel felszáradnak, özvegyed más karjában abbahagyja a sírást, de anyád haláláig gyászolni fog. Ingyen kel át a tengeren, és a kapitány feleségére kacsingat. A vak macska is sóvárog egér után. Az élet örömei: kása, leves és a férjnek hátas szamár, melyet a felesége vezet. Ne nevesd ki azt, akinek gyér a szakálla, ha neked nincs is. Csak akkor kiáltott az őrségért, miután megerőszakolták. Köss üzletet azelőtt, hogy szántani indulnál. Versenyezz, ne irigykedj. A részeg ember ok nélkül nevet. A gonosz emberek felismerik egymást. Azt mondták a tevemadárnak (= strucc): "Vidd!" Azt válaszolta: "Nem tudom, mert madár vagyok". Azt mondták neki: "Repülj!" Azt felelte: "Nem tudok, mert teve vagyok". Ha a dolgokat nem tudod megragadni a fejüknél fogva, akkor ragadd meg őket a farkuknál fogva. Ha szerencsétlenségedre a koldulás jutott neked, akkor csak a legnagyobb kapukon kopogtass. Ha sarat vágsz a falhoz, akkor is nyomot hagy, ha nem tapad meg rajta. Járj a régi cipődben, amíg istentől nem kapsz másikat. A mohóság csökkenti annak az értékét, amit sikerült összeszednünk. A gazdagok felfedik rossz tulajdonságikat, a szegények titkolják. Ne vágasd ki azt a fát, amely árnyékot ad neked. A délibáb miatt ne locsold szét a vizet, amit magaddal vittél az útra. A kaméleon addig nem hagyja el a fát, míg nincs másik. A száraz nádnak nincs szüksége a tűz társaságára. Hamar elkapják azt az egeret, amelyiknek csak egy lyuka van. Akinek nincs pénze, nincsenek barátai. A harag méreggel kezdődik, és megbánással végződik. A gondoskodás nem tehet semmit a sors ellen. A szépség hatalom. A bánatot öröm követi. Dobd a tóba, és egy hallal a szájában fog felbukkani. Ha halotti leplekkel kereskednék, nem halna meg senki. A tömeg kellős közepén adott tanács felháborító. A tapasztalat nyelve mondja ki a legnagyobb igazságot. Élj azzal, aki imádkozik, és te is imádkozni fogsz, élj azzal, aki énekel, és te is énekelni fogsz. Inkább a láb csússzon meg, mint a toll. Szolgák előtt ne fecsegj ki titkokat. Rossz idők ellen a türelem az orvosság. Akinek hosszú lába van, messzire jut. Négy dolgot nem lehet visszavonni: a kimondott szót, a kilőtt nyilat, az isteni rendeletet és az elmúlt időt. A szívesen látott vendég vendégszeretet tanul. Élj szamár, míg a fű kisarjad. A hideg megtanít szenet lopni. Egy makrancos csikóból gyakran ragyogó ló lesz. A legjobb még hátra van. Az ember jellemét társai jelleméből ítélik meg. Ha szamarat csinálsz magadból, ne panaszkodj, ha a hátadra telepednek. A panaszkodás barátokat szül. Kevés étek sok bajt előz meg. Légy következetes: ha "egyet" mondasz, ne mondj "kettőt". A rozsda elpusztítja a vasat, az irigység saját magát. Kerüld a hiú reményeket - az elégedettség vagyont ér. Kevéssel elégedettnek lenni - igazi boldogság. Mikor a varjú a kalauzod, a kutyák dögteteméhez fog vezetni. A kijavítás akkor jó, ha idejében történik. Annak keresd a tanácsát, aki megríkat, és ne annak, aki megnevettet. Addig nyútsd a lábad, amíg a takaród ér. Aki meg akarja enni a magot, annak fel kell törnie a héját. A kegyetlenség a gonoszok ereje. Aki szereti a veszélyt, belepusztul. A datolyapálma lábának a vízben, fejének a tűzben kell lennie. Férjhez nem ment leánynak törött a szárnya. Bármely halál könnyebb a kard általi halálnál. Még egy kavicsot is fogadj el az adósodtól. Ne lőjj festett őzre üvegnyillal. Nem mindennap lő a papa őzet. Torz testben szép lélek lakozhat. Légy alázatos a viselkedésedben és öltözhetsz olyan feltűnően, ahogy tetszik. Aki hagy utódot, nem hal meg. A sivatagban az ember elfelejt mindent, többé nem emlékszik semmire. Állandó napsütés sivatagot csinál. A sivatagban jobb a főtt répa a színezüstnél. Van megkönnyebbülés a kétségbeesésben. Mindenkinek van csepülője és hízelgője. Nagy tálakban elférnek a kicsik. Minden kutya ugat a kapunál. A pórázon tartott kutya nem vadászik jól. Jó emberekkel vándorló kutya megokosodik. Ne kergesd el a kutyát, mielőtt tudnád, ki a gazdája. A vadászkutyáknak össze van karmolva a pofájuk. Aki kopog az ajtón, hallja a választ. A kacsa fiókái jó úszók. A trágyadomb szép virágokat növeszt. Semmi, csupán egy maroknyi por tölti be az ember szemét. A tenger közepén kér port. Gyakran költözz, mert az élet édessége a változásban van. Nincs gyapjú olyan fehér, hogy a festék ne tudná feketére festeni. Nem a hattyú dolga, hogy a sasfiókot énekelni tanítsa. Nincsenek ketten a földön, akik mindenben egyetértenének. Aki egyedül eszik, egyedül köhög. Edd meg az ajándékodat és törd össze a tányért. Hatvan foga is fáj annak, aki hallja a szomszédját enni, maga meg nem eszik semmit.

Az iszlám a legfiatalabb monoteista világvallás, amely az Arab-félszigeten keletkezett Kr. u. a VII. században. A félsziget lakói az iszlám kialakulása előtt többségükben nomád teve és lótenyésztő beduin törzsek. Ezek vallási elképzeléseiről keveset tudunk, mert az iszlám az idők során az ősi vallás a "bálványimádás" nyomait eltüntette. Élt közöttük az ősök kultusza, vallási kultuszban részesítették a fákat, köveket, voltak bálványaik. Mekkában őrizték egy kocka alakú épületben az arabok legtiszteltebb fétisét, a fekete meteorkövet /Kába-kő/. Ide tömegesen zarándokoltak, a zarándoklat hónapjában /Ramadán/, amikor az egyébként háborúzó törzsek között fegyvernyugvás uralkodott. A nomád törzsek körében a vallási hiedelmektől függetlenül kialakult erkölcsi szabályok alapja a murva volt, amit nagyjából férfiasságnak lehet fordítani. Ez magába foglalta a bátorságot, vérbosszút, de a vendégszeretetet is. A nomád életmódot élő beduin törzseknél voltak fosztogató, rabló hadjáratok. Más törzsek kereskedni kezdte Perzsiával, Bizánccal, a határmenti részeken lassanként áttértek az öntözéses földmüvelésre, kis államalakulatok jöttek létre. Az Arab-félsziget kereskedelmi útvonalait a római birodalom bukása után több ország megkísérelte az ellenőrzése alá vonni. Így Bizánc, Etiópia, a Szaszánida birodalom is - nem csak katonai eszközökkel, hanem békés missziós térítéssel. Az ismétlődő támadások és behatolási kisérletek ellen csak így vehették fel a küzdelmet sikerrel az arábiai félsziget lakói, ha a beduin törzsek, a kereskedők, a letelepült földmüvelő törzsek, lemondanak a vérbosszúról, és egységes ideológia alapján cselekszenek. Ez a történelmi helyzet teremtette meg az iszlám kialakulásának feltételeit. Az iszlám arab szó, azt jelenti: "az isten iránti odaadás, belenyugvás isten akaratába". Így nevezte el Mohamed próféta a hitet, a vallás híveit muszlimnak (muzulmán) hívják. Európában szokás mohamedánokról, mohamedanizmusról beszélni, sok muszlim azonban nem kedveli ezt a megjelölést. Ők ugyanis azt hangoztatják, hogy Mohamed nem új vallást alkotott, hanem az Ádám óta létező ősvallásnak megadta a legmagasabb rendű és végleges formáját. A Korán szerint Ádám, Ábrahám, Mózes, Jónás, Zakariás, János és Jézus is helyes úton jártak, az igaz hitet vallották, és csupán Mohamed tanításait készítették elő. Az új vallás gyökerei így az arab ősvalláson kívül a zsidó és keresztény vallásig nyúlnak vissza. A tanítások lényegét a Korán tartalmazza, az iszlám alapkönyve. A Korán szó maga hirdetést, recitálást jelent, így mintegy a címével is utal a vallás alapvető sajátosságára, az Allahtól kapott tanítások közvetítésére, értelmezésére, terjesztésére. Mindezen tevékenységek eszköze és végrehajtója a próféta Mohamed, aki történelmi személyiség volt. Foglalkozására nézve pásztor majd kereskedő, de felismerte milyen hatalmas erő rejlik a széttagolt arab törzsek egyesítésében, az azonos ideológia nevében. Mohamed tanításainak középpontjában az áll, hogy egyetlen isten van -Allah-, akinek Mohamed a prófétája és a kinyilatkozásokat Gábriel arkangyal közvetítésével kapja. Mohamed próféciáiban eleinte nem sokan hittek, sőt mikor a Kába-kőhöz való zarándoklat, a mekkai kereskedők fontos bevételi forrását veszélyeztette tanítása, elüldözték Mekkából, átköltözött Jathrib városába. Később ezt Medinet-el-Nabinak- a próféta városának - nevezték el. A próféta "futásának" átköltözésének időpontja - a hidzsra - a hagyomány szerint 622. július 16. volt. Ez a dátum lett az iszlám vallás hívei számára az időszámítás kezdete. A próféta halálát követő száz évben az iszlám hatalmas területeket hódított meg. A közel-keleti és észak-afrikai országokban államvallás, de követői az egész világon vannak, a föld népességének 13%-a e vallás híve. Mohamed medinai tartózkodása alatt alakult ki végleges formájában az iszlám vallási rendszere, innen indult hódító útjára. A történelem folyamán kialakultak a különböző irányzatok, a legismertebb a síita és a szunnita irányzatok és vannak a különböző szekták. Az iszlám viszonylag nem sok kötöttséget tartalmazó vallás, a vallási és világi kötelességeket egységben tartalmazza a Korán. Híveinek öt fő kötelessége van: 1. Hitvallás (nincs más isten csak Allah és Mohamed az ő prófétája) 2. Napi ötszöri ima meghatározott módon történő elvégzése 3. Jótékonykodás, ami eleinte tetszőleges volt, később azonban pontos törvények szabályozzák 4. A böjt megtartása egész Ramadán hónap folyamán 5. Zarándoklat Mekkába a Kába-kőhöz, amely minden muzulmán számára életében egyszer kötelező. Ezen kívül számos előírást meg kell még a muzulmánoknak tartani: a 7-10 éves fiúgyermeket körülmetélik, tilos Allah képmását elkészíteni, fegyverrel is terjeszteni kell az igaz hitet, (dzsihád = szent háború). Ahogy a Korán előírásai kihatnak az iszlám világ civilizációjára, meghatározzák a kultúráját, az étkezéssel kapcsolatos szokások, előírások, hagyományok is innen erednek. Az ételt Isten egyik legnagyobb áldásának tartják. Az előírások biztatnak a "megengedett" és a "jó" ételek élvezetére, míg óva intenek a "tilosak" és a "tisztátatlanok" fogyasztásától. Tilos a sertés húsa vagy bármely része, a vaddisznó, a vér, az elhullott állatok húsa, pogány istenségnek áldozott vagy pogány istenség nevében leölt állatok húsa. Tilos minden alkoholos, részegséget okozó ital. Tilos vadászni a zarándoklat idején, amikor a hívők felszentelt állapotban vannak, megengedett viszont a tengeren a halászat. A Korán 5. szúrájában a következő sorokat olvashatjuk: "A bor, a szerencsejáték.........a sátán förtelmes műve. Kerüljétek azt. A sátán a bor és a szerencsejátékok által csupán ellenségeskedést és gyűlölséget akar szítani közöttetek." A bort még ételek készítésére sem használják. A megengedett állatok levágását is előírások szabják meg: isten nevének említésével kell az állat nyaki ütőerét elvágni, majd kivéreztetni. Az iszlám országokban vannak olyan húsboltok, ahol a vallás előírásainak megfelelően levágott állatok húsát árulják. Az iszlám naptár holdhónapokat számlál, az év tizenkét hónapból áll. A kilencedikben veszi kezdetét a nagyböjt, a ramadán. Egyes észak-afrikai iszlám országokban tüzérségi sortűz jelzi a ramadán kezdetét, és minden nap ágyúlövés jelzi a böjt végét. A böjt igen szigorú: napkeltétől napnyugtáig sem enni, sem fürödni nem szabad, az igaz hívő muszlim napközben még a nyálát sem nyeli le. Éjszaka ilyenkor nyitva vannak a boltok, a piactér zsúfolásig megtelik, az emberek annyit esznek és isznak amennyit tudnak, mert napkeltétől újra kezdődik a böjt. A ramadan hónap végén, a tizedik hónap első napján ünnepséggel és hatalmas lakomával ér véget a böjt. Az ünnepet Aid-el Kebirnek Kis-Bayram, Kis ünnepnek nevezi (a keresztényeknél szokásos nagyszombati lakomához hasonlító). Azok a muszlinok, akik megfelelő lakás híján nem ünnepelhetnek otthon, kávéházakban gyűlnek össze. A tizenkettedik holdhónap első, hetedik és kilencedik napjai szintén ünnepnapok, ez a Nagy Bayram. Az ünnepi lakomákra általában pénteken kerül sor. Az iszlám országokban a nálunk megszokott vasárnap helyett péntek az ünnepnap. Minden esemény - vallási ünnep, lakodalom, körülmetélés - , megkövetel egy bizonyos ételt vagy akár egy sor ételkülönlegességet is. Az étkezés tizenkét alapszabályát Haszan, Mohamed próféta unokája foglalta össze: Tudnod kell, hogy az ételt Isten adta neked! Elégedj meg avval, amit neked adott! Mielőtt hozzáfognál az evéshez mondd: "biszmilláh" /Isten nevében/! Étkezés után mondd: "alhamolulilláh" /Istennek hála/! Étkezés előtt moss kezet! Az asztal baloldalán foglalj helyet! Jobb kezed három ujjával egyél! Ha befejezted az evést, nyald meg az ujjaidat! Egyél a közvetlenül előtted lévő tálból, annak is a feléd eső részéből! Végy kis falatokat! Jól rágd meg az ételt! Ne bámuld a veled együtt étkezőket! Az étkezési előírásokat mindenütt betartják, de az hogy milyen étkezési kultúra alakult ki az egyes országokban az sok egyéb tényezőtől függ. Például mi terem meg, mit tenyésztenek, de gyakran a szűk anyagi lehetőségek is meghatározók. Reggelire fehérsajt, datolya, olajbogyó, frissen készült lángos és kenyér a megszokott ételek. Egyiptomtól keletre a csicseriborsó, és a citromlével, olivaolajjal szezámmaggal ízesített egyiptomi barna lóbab. Ebédre, vacsorára főtt ételt fogyasztanak. Ez leggyakrabban zöldségféle kevés hússal elkészítve, olajbogyó, saláták. Népszerű zöldségféléik a paradicsom, a padlizsán, a sárgarépa, burgonya, a tökfélék. Sok vöröshagymát, fokhagymát, petrezselyemzöldet, zöld koriander levelet, bazsalikomot, metélőhagymát, kaprot használnak fűszerként. Általánosan elterjedt és kedvelt fűszerük a fodormenta, amivel a húsos, a zöldséges ételeket, de a teát is ízesítik. A fűszeres ételekbe szívesen csavarnak citromlevet, vagy kanalaznak hozzá, hideg, savanykás vízzel és sóval kevert joghurtot. A húsok közül a birkahús a legkedveltebb, de fogyasztják a marhahúst és a baromfit is. A húsokból készült nemzeti specialitások a parázson, nyárson sült kebabok, amelyeket különféle fűszerekkel, rizzsel és vajjal tálalnak. Kedveltek a folyami és tengeri halak is. A joghurt, mint ételízesítő számos ételüknek biztosít kellemes, savanykás, pikáns ízt, de vannak más tejtermékek is. Az étkezéseknél nem hiányozhatnak a friss zöld saláták, az erősen ecetes savanyúságok, az olajbogyó. Az asztalon mindig áll egy kancsó jeges víz. Étkezés végén gyümölcsöket fogyasztanak, ezt követi a tea vagy kávé, amelyek elkészítése szertartásszerű és a nap minden szakaszában szívesen megismétlik. A kávéhoz, teához fogyasztott sütemények olajos magvakkal készülnek méz felhasználásával, általában az európai ízlésnek túl édesek. A magyar vendéglátás szempontjából tehát ügyelni kell, hogy az iszlám vallásúaknak ne adjunk sertéshúst, sertéshúsból készült felvágottakat, ragukat.

A várost 1761-ben alapította a közeli Líva-oázisban élő Jász-törzs, s 1769-ben maguk a törzs vezetői is ide helyezték át székhelyüket a közeli al-Dzsivából. Abu-Dzabi történelmét a 19. század folyamán a szomszédos törzsekkel folytatott hadakozás jellemezte, s az állandósuló viszályok következményeként a város számottevően nem is fejlődött, a 20. század elején mindössze 6000 lakosa volt. Ugyanakkor egyre növekedett a brit befolyás, és az abu-dzabi emír, Zajd ibn Halífa (uralkodott 1855–1908) 1892-ben Nagy-Britannia protektorátusa alá helyezte emírségét. Uralkodása hátra lévő esztendeiben birodalma a Perzsa-öböl térségének egyik legvirágzóbb kereskedelmi központja lett, nem utolsósorban a helyi gyöngyhalászat fejlesztésének köszönhetően, de a város fejlesztésére nem fordított kellő figyelmet. Halálát követően a vidék ismét elveszítette jelentőségét. A város életében nagy változást hozott 1958, amikor felfedezték a közelben rejlő hatalmas kőolajmezőket, amelyeknek 1962-ben megindult kitermelése rendkívül gazdaggá tette az emírséget, és magát a várost is. A kezdeti időkben, Sahbút bin Szultán konzervativizmussal jellemezhető uralkodása (1928–1966) alatt az életszínvonal még csak lassú ütemben emelkedett, az 1966-ban trónra került Zájed uralkodása alatt azonban megindult Abu-Dzabi rohamléptékű felvirágzása. A kőolaj-kitermelésből befolyó jövedelemnek köszönhetően az 1966-ban még csak 20 ezres lakosú városkából a 20. század utolsó negyedében kiépült a ma ismert, korszerű infrastruktúrájú Abu-Dzabi, a térség egyik ipari-gazdasági központja, saját nemzetközi repülőtérrel. 1971-ig a britek kivonták csapataikat a térségből, s Abu-Dzabi 1971 decemberében az immár független Egyesült Arab Emírségek ideiglenes fővárosa lett. Itt kaptak helyet az államszövetség kormányzati szervei, de Abu-Dzabi fővárosi státusát ötévenként újítják meg, s különféle tervek ismertek Dubaj és el-Ajn fővárossá fejlesztéséről is.

Dubaj (hivatalos magyar átírása szerint[1]) vagy Dubai (az elterjedt átírása szerint) az Egyesült Arab Emírségek legnépesebb, és második legnagyobb városa. A Perzsa-öböl déli partján fekszik, az Arab-félszigeten. Dubaj önkormányzatát szokás Dubaj Államnak (Dubai State) is nevezni, hogy megkülönböztessük az azonos nevű emirátustól. Feljegyzett beszámolók leírják, hogy a város legalább már 150 éve létezett, amikor megalapították az Egyesült Arab Emírségeket. Dubaj jogi, politikai, hadi és gazdasági viszonyban áll más emírségekkel egy bizonyos szövetségi keretrendszeren belül, habár minden egyes emirátus saját hatáskörrel rendelkezik, mint például a polgári törvények végrehajtása vagy helyi szolgáltatások fenntartása. Az emírségek közül Dubaj rendelkezik a legtöbb lakossal, és területét tekintve a második legnagyobb Abu-Dzabi után.[2] A 7 emírség közül egyedül Dubaj és Abu-Dzabi rendelkezik vétójoggal az ország törvényhozásának döntő, nemzeti fontosságú ügyeiben. Dubajt az Ál Maktúm dinasztia vezeti 1833 óta. Az uralkodó pillanatnyilag Mohammed Bin Rásid Ál Maktúm, aki az Egyesült Arab Emírségek miniszterelnöke és alelnöke is egyben. Az emirátus fő bevételei a turizmusból, az ingatlanértékesítésből, valamint a különféle pénzügyi szolgáltatásokból származnak.[3] Habár Dubaj gazdasága eredetileg az olajra épült, a kőolaj és földgáz kitermelése ma már csak a 6%-át adja ki az emírség 80 milliárd dolláros költségvetésének. Az ingatlanok értékesítése, valamint az építkezések 22,6%-át tették ki a költségvetésnek 2005-ben, mielőtt elkezdődtek a jelenlegi nagyarányú fejlesztések. Dubaj a számtalan innovatív, nagyszabású építészeti és egyéb beruházásaival,[4] valamint kiemelkedő sporteseményeivel vált ismertté a világ számára. Ez a megnövekedett érdeklődés, valamint a város „globális várossá” és nemzetközi üzleti központtá válása kiemeltté tette a munkások és emberi jogok kérdését is a nagy tömegű dél-ázsiai munkaereje terén. A Dubaj szó nyelvi eredete vita tárgyát képezi, mivel néhány kutató azt gondolja, perzsa eredetű, míg mások arabnak hiszik. Fedel Handhal, az Egyesült Arab Emírségek kultúrtörténetének kutatója szerint a Dubaj szó a Daba (származéka Yadub) származéka, ami csúszást jelent, és valószínűleg a Dubaj-öböl áramlására utal. Az iszlám kultúra születéséről a Délkelet-Arab-félszigeten nagyon keveset tudunk, kivéve, hogy a környék számos ősi városa kereskedelmi központ volt a keleti és a nyugati világ között. Az ősi mangrovemocsár maradványait, melynek létezése 7000 évre nyúlik vissza, a csatornarendszer átépítésekor fedezték fel Dubajban. 5000 évvel ezelőtt még homok borította a területet, beleértve a város mostani partvonalát is. Az iszlám elterjedése előtt a helyiek Badzsirnak hódoltak.[6] Ez az időszak a bizánci nagyhatalmak időszaka volt. Az iszlám elterjedése után Ummajjád kalifa kezébe került a hatalom. A Dubaji Múzeum ásatásai szerint Al-Jumayra (Dzsumeira) régióban találtak több leletet, mely az Umajjád-időszak fennállását igazolja.[7] A legkorábbi írásos feljegyzés, mely említést tesz Dubajról, 1095-ből származik, az andalúz–arab földrajztudós, Abu Abdullah al-Bakri említi földrajzkönyvében. A velencei gyöngykereskedő, Gaspero Balbi 1580-ban látogatott a területre, Dubajt (Dibei) gyöngyipara miatt említi meg. A város fennállásáról hivatalos források csak 1799 után értekeznek. Dubaji széltorony A 19. század elején, az Al Abu Falasa-klán (House of Al-Falasi) létesítette Dubajt, amely továbbra is Abu-Dzabitól függött, egészen 1833-ig. 1820. január 8-án a dubaji sejk és a régió többi sejkje aláírta az Általános Tengerbiztonsági Békeszerződést a brit kormánnyal. 1833-ban azonban az Ál Maktúm-dinasztia (szintén a House of Al-Falasi klán leszármazottjai) Bani Yas törzse elhagyta Abu-Dzabit, és átvette Dubai irányítását az Abu Fasala-klántól minden ellenállás nélkül. Dubaj az 1892-es kizárólagos megállapodás értelmében az Egyesült Királyság védelme alatt állt, így a britek beleegyeztek abba, hogy megvédjék Dubajt az Oszmán birodalom támadásai ellen. Az 1800-as években két katasztrófa is sújtotta a várost. Az első 1841-ben következett be, amikor a helyi Bur Dubaiban himlőjárvány tört ki, kényszerítve a lakosokat, hogy keletebbre, Deirába költözzenek. A második 1894-ben, amikor Deirában pusztított tűzvész, s a legtöbb otthon leégett. Ennek ellenére a város földrajzi fekvése miatt továbbra is vonzotta a kereskedőket a régióba. A dubaji emír szívesen fogadta őket, és csökkentette a kereskedelmi adók összegét is, amely a távoli Sardzsából (Sharjah) és Bandar Lengehből, melyek akkor a régió legfontosabb kereskedelmi csomópontjai voltak, csalogatta el az üzletkötőket. Dubaj Iránhoz való földrajzi közelsége is fontossá tette a helyet. A város jelentős kikötője volt a külföldi kereskedőknek, elsősorban az irániaknak, akik végül le is telepedtek itt. Az 1930-as évekig Dubaj a gyöngyhalászatáról volt nevezetes. A gyöngyipar először az I. világháború során sérült helyrehozhatatlanul, majd az 1920-as évek gazdasági válsága miatt. Következésképpen a városból sokan kivándoroltak, a Perzsa-öböl más részeit választva otthonukul. 1947-ben határvita robbant ki Dubaj és Abu-Dzabi között a közös határ északi részét illetően, mely a két állam háborújába csapott át. Az ellenségeskedés átmeneti beszüntetésében a britek által felállított választott bírák is szerepet játszottak. Az emirátusok közötti határviták az Egyesült Arab Emírségek megalakulása után is folytatódtak; csak 1979-ben született meg az a hivatalos kompromisszum, mely végleg pontot tett az összetűzésre. A villamos energiát 1950-ben hozták be Dubajba, ekkor fektették le a telefonkábeleket is, s ugyancsak ekkor létesült a repülőtér. Ez az időszak egybeesett azzal, hogy az angolok közigazgatási hivatalai Sardzsából Dubajba kerültek.[8] 1966-ban a település csatlakozott az újonnan függetlenné vált országhoz, Katarhoz, hogy egy új monetáris egységet hozzon létre, a katari / riál Dubait, a rúpia leértékelése után. Az olajat is ebben az évben fedezték fel Dubajban, mely után a város jelentős engedményeket nyújtott a nemzetközi olajipari vállalatoknak. Az olaj felfedezése a külföldi munkások tömeges beáramlásához vezetett, elsősorban indiaiak és pakisztániak jöttek. Ennek eredményeképp a lakosság 1968-ról 1975-re 300%-kal nőtt a becslések szerint. 1971. december 2-án Dubaj, Abu-Dzabi és öt másik emirátus megalakította az Egyesült Arab Emírségeket, a britek elhagyták a Perzsa-öböl területét. 1973-ban Dubaj más emirátusokhoz is csatlakozott, hogy létrehozzák az egységes valutát: a dirhamot. Az 1970-es években Dubajnak tovább növekedtek az olajból és a kereskedelemből származó bevételei. 1979-ben hozták létre Dzsebel Ali (Jebel Ali) mesterséges kikötőjét, mely a világ legnagyobb mesterséges kikötője: a külföldi vállalatoknak korlátlan munkaerő-importot és exporttőkét biztosított. Dubaj napjainkban a leggyorsabb ütemben fejlődő város a világon Az 1990-ben kirobbant öbölháború óriási hatással volt a városra. A bizonytalan politikai feltételek miatt gazdaságilag a Dubaj bankok sínylették meg igazán a történteket. Viszont az 1990-es évek folyamán sok külföldi kereskedelmi vállalat helyezte át székhelyét a városba, előbb Kuvait, még az öbölháború idején, majd később Bahrein is. Az öbölháború utáni olajár-emelkedések arra ösztönözték a várost, hogy a szabad kereskedelemre és a turizmusra fókuszáljon. A Dzsebel Ali kikötő sikerén felbuzdulva, Dubaj saját modelljét másolva újabb vámmentes zónákat létesített, így jött létre a Dubai Internet City, a Dubai Media City és a Dubai Maritime City is. A világ legmagasabb szabadon álló szállodájának, a Burdzs al-Arabnak felépítésével, illetve az új lakóingatlanok létesítésével Dubaj a turizmust választotta fő megélhetési forrásául. 2002 óta a városban a privát ingatlanbefektetések növekedését látjuk,[9] melyek olyan beruházásokkal üdítik fel a várost, mint a mesterséges Pálma szigetek, a Világ-szigetek projekt vagy a Burdzs Kalifa. Ugyanakkor az erőteljes gazdasági növekedést az elmúlt években az inflációs ráta növekedése kíséri, amelyet részben az okozott, hogy közel kétszeresére emelkedtek a kereskedelmi és lakóingatlanok bérleti költségei, ami a lakosok megélhetési költségeit is jelentősen növelte. A város közvetlenül az arab sivatagban fekszik. Ugyanakkor Dubaj topográfiája jelentősen eltér az Egyesült Arab Emírségek déli részétől. Míg Dubaj tájait homokos sivatagi minták jellemzik, az ország déli régióira inkább a kavicssivatagok jellemzőek. A homok többnyire zúzott kagylóból és korallból áll, szép tiszta, fehér. A lapos homokos sivatag enged utat a Nyugati-Hádzsár (Hajar) hegységnek, mely Dubaj és az ománi Hatta határa mellett fut. A Nyugat-Hadzsar hegylánc felszíne száraz, éles és töredezett, hegyei mintegy 1300 méteres magasságig emelkednek. Dubajnak nincsenek természetes folyói vagy oázisai, azonban van egy természetes öble, a Dubaj-öböl, mely elég mély ahhoz, hogy a nagy hajók átkeljenek rajta. Dubajban számos kanyon van, amely a Nyugat-Ál Hadzsar hegyek alapját képezi. A hatalmas tengeri homokdűnék dél-Dubajt jellemzik, melyek végül az „üres negyed” néven ismert sivatagba vezetnek. Szeizmográfiailag Dubaj stabil zónában fekszik, a legközelebbi földrengésveszélyes terület is 120 kilométerre van az Egyesült Arab Emírségektől, melynek valószínűtlen, hogy bármilyen hatása is lenne a városra.[6] Szakértők szerint a cunami lehetősége is minimális, mivel a Perzsa-öböl vize nem elég mély ahhoz, hogy szökőár keletkezzen benne. A Város éjszakai műholdas felvétele (2009) A felhők fölé emelkedő felhőkarcolók A várost körülvevő homokos sivatagot vadon élő füvek és pálmák ékesítik. Számos őshonos fa, mint például a miatyánkcserje, valamint a behozott fák is, mint az eukaliptuszok, Dubaj természeti parkjait színesítik. A túzok, a csíkos hiéna, a sivatagi róka, a sólyom és az arab antilop a dubaji sivatag jellemző állatvilágának részei. Dubaj egét tavasszal és ősszel több mintegy 320 költöző madár népesíti be, vizeiben több mint 300-féle hal úszkál. A Dubaj-öböl északkeleti-délnyugati irányban fut keresztül a városon. A város keleti részét Deira helysége formálja, melyet keleten Sárdzsa (Sharjah) követ, délen pedig Ál-Avír (Al Aweer) városa. A Dubaji nemzetközi repülőtér is Deira déli részén található. A dubaji ingatlanberuházások nagy része a Dubaj-öböl nyugati felére koncentrálódik, a Dzsumeira parti öv mentére. Ezen a szakaszon emelkedik a Burdzs al-Arab (Arabok tornya) épülete is, de szintén itt találjuk a legfontosabb kikötőket. Dubajnak 5 főútvonala van, melyek összekötik a várost az emírségekkel, ezek közül a legismertebb az E11, azaz a Sejk Zajed sugárút, amely mentén több mint 100 méteres felhőkarcolók is sorakoznak. Leginkább az őszi, téli, kora tavaszi hónapokban éri meg ellátogatni Dubajba, ugyanis akkor még elviselhetőnek mondható az időjárás, átlagosan 28-35 °C körüli. A városra a meleg, időnként párás klíma jellemző, több hónapig is 40 °C fölé kúszhat a hőmérő higanyszála. A legmagasabb hőmérséklet, amit valaha Dubajban mértek, 47,3 °C volt, a legkevesebb pedig 7 °C, de télen sem ritka a 20–25 °C közötti átlaghőmérséklet. A csapadék kevés, az is általában januárban, februárban, márciusban hullik, évente nem haladja meg a 150 millimétert. Igaz, a téli hónapokban a nagy mennyiségű eső sem ritka; 2008 januárjában például egy nap alatt esett 120 milliméter. Dubaj napi 240 000 hordó olajat termel, és jelentős mennyiségű gázt a part menti területeken. Az emírség továbbá 2%-os részesedéssel bír az Egyesült Arab Emírségek gázbevételéből. Dubaj olajtartalékai jelentősen csökkennek, 20 éven belül várhatóan ki is merülnek. Dubai gazdaságában az ingatlanberuházások, a kereskedelem és a pénzügyi szolgáltatások meghatározóak. Az Emirátus vezető importáló országai Japán, Kína és az Amerikai Egyesült Államok. A legtöbb új város, melyet a kikötők területén emeltek, a banki és pénzügyi központok fellegvára. Dubajban 1990-ig szabadon lehetett kereskedni az arannyal, így az indiai csempészkereskedelem központja volt, hiszen Indiában az arany behozatalát erősen korlátozták.[10] Az 1970-es években létesített Dzsbel Ali kikötő a világ leghatalmasabb mesterséges kikötője, konténerforgalmát tekintve a nyolcadik helyen áll. Dubaj szolgáltató-ipari központként is fejlődik, elsősorban ami a szolgáltatásokat és pénzügyeket illeti, köszönhetően ágazatspecifikus vámmentes övezeteinek, melyek behálózzák az egész várost. A Dubai Internet City a Dubai Media Cityvel működik együtt a TECOM részeként (Dubaji Technológiai, Elektronikus, Kereskedelmi és Média Hatóság), mely egyike az olyan enklávéknak, melynek tagjai közé olyan informatikai cégek tartoznak, mint az EMC Corporation, az Oracle Corporation, a Microsoft vagy az IBM, és olyan médiaszervezetek, mint az MBC, a CNN, a BBC, a Reuters és az AP. Az országban jelentős nyugati cégek fektetnek be, mint az AT&T, a General Motors, a Heinz, a Shell és a Sony. A Dubaji Pénzügyi Piacot mind a helyiek, mind a külföldiek számára 2000 márciusában (DFM) hozták létre, mint a kereskedelmi értékpapírok és kötvények másodlagos piacát. A kormány azon döntését, hogy változatossá tegye a kereskedelmi alapú, de olajra támaszkodó gazdaságot, egyrészről a szolgáltatóipar és a turisztikai ipar erősítésével kívánta elérni, ami másrészről 2004–2006 között az ingatlanok felértékeléséhez vezetett. A hosszabb távú értékelés, ugyanakkor az ingatlanok értékcsökkenését mutatja: 2001 és 2008 között bizonyos beruházásoknak 64%-kal csökkent az értéke. Ugyanakkor éppen a széles körű ingatlanfejlesztési projektek vezettek a világ legmagasabb felhőkarcolóinak és legnagyobb beruházásainak megvalósításához, mint a Burdzs Kalifa, a Pálma szigetek, valamint a világ legmagasabb és legdrágább szállodája, a Burdzs al-Arab. A város ingatlanpiaca az elmúlt hónapokban mégis visszaesett, a lassuló gazdasági környezet hatására. Mohammed al-Abbar a 2008 decemberében megrendezett sejkek tanácsán azt mondta a nemzetközi sajtó képviselőinek, hogy az építékezésekért felelős Emaar cégcsoportnak 70 milliárd amerikai dolláros hitele, Dubajnak pedig további 10 milliárd dolláros hitele van, miközben a becslések 350 milliárdra becsülik azt, amik az ingatlanokban fekszenek. A turizmus amúgy is prioritás Dubajban, a kormány szerint 2010-re évi 15 millió turistát akarnak fogadni. Ezért is építik a legmagasabb, a legnagyobb, a legelső épületcsodákat. Dubaj egy sokszínű és multikulturális társadalom. A város kulturális lenyomatát, melyet egy kis, etnikailag homogén közösség adott, megváltoztatta más etnikai csoportok beáramlása, először az irániaké az 1900-as évek elején, majd később az indiaiaké és a pakisztániaké az 1960-as években. A lakosság sokszínűsége ellenére ritkák az etnikai feszültségek. A legnagyobb ünnepek közé tartozik az Eid al Fitr, ami a Ramadán végét jelenti, illetve a nemzeti ünnep december másodika, mely az Egyesült Arab Emírségek születésének évfordulóját jelöli. Az évente megrendezésre kerülő Dubaji Vásárlófesztivál (Dubai Shopping Festival) és a Dubai Nyári Meglepetések több mint 4 millió látogatót vonzanak a városba; a bevételek meghaladják az egymilliárd amerikai dollárt. Több konferenciát, kiállítást és kulturális rendezvényt is szerveznek a vásárfesztivál egy hónapos időtartamára időzítve, ezzel is jelentősen növelve a Dubajba látogató turisták és üzletemberek számát. A fesztivál ideje alatt több hotel is 60 százalékos kedvezményt ad szobáira, sőt a vendégek nemritkán több mint húsz százalékkal olcsóbban étkezhetnek éttermeikben. A nagy bevásárlóközpontok a városban, mint például a Deira City Centre, a BurJuman és az Ibn Battuta Mall mágnesként vonzzák a vásárlókat a régióba, ahogy a helyi kis piacok, a szukok (souk) is népszerűek.